Prológus
Van, hogy az élet kiszúr velünk jobban, mint gondolnánk. Velem is ez történt.
Meghaltak a szüleim és egy árvaházba dugtak. Úgy éreztem innen nincs menekvés.
Kínok közt éltem. Volt, hogy napokig csak vizet kaptam étel gyanánt.
De aki mer, az nyer.
Megszöktem, s bár minden reménytelennek tűnt, valaki mégis...
Mégis segített!
Életem új szakaszra lépett.
Megmentett a haláltól többször is, s ezért nem lehetek neki elég hálás.
Szinte gyermek voltam még. Kamasz fejjel mit sem tudtam a szerelemről.
Tudván hogy vámpír, mégsem távolodtam el tőle.
Szerelemes lettem, s ettől már nem tudtam szabadulni sehogy sem.
Az igazság néha nagyon fájdalmas tud lenni.
Szíven szúr és meggyötör.
Bármit megtettem volna, hogy meneküljek előle, de a kötelék
és az érzelmek rabja lettem végleg.
De sajnos ő nem lehet mindig mellettem.
És eljön az a pillanat, hogy szembe nézek utoljára a halállal.
Mintha csak álmodnád ezt az egészet, de közben rájössz,
hogy ez koránt sem így van.
Mind-mind valóság.
Nagyon jó lett így is :)) :*
VálaszTörlés~K
Köszönöm szépen <33 :33
TörlésSokkal de sokkal jobb, mint az első! Imádom! :)
VálaszTörlésKöszönöm. Szerintem is jobb lett. :DD <33
TörlésNagyon jó :))
VálaszTörlés