XX. rész

Sziasztok drága olvasóim! Úgy gondoltam hogy, torokgyulladás ide vagy oda felteszem a következő részt. Csak saját felelősségre tessék olvasni mivel (+16) utalások találhatók benne. Sokat dolgoztam rajta, ezért kérném, hogy ne spóroljatok a kommentekkel. Nagyon szépen köszönöm, hogy senki nem iratkozott le, sőt még pluszba kaptam párat.  A végét egy kicsit elsiettem, hogy időbe kész legyek vele.Nem húzom tovább az időt, jó olvasást. <33
Ui.: csatlakozzatok a facebook csoporthoz Link :)) + zenével hallgassátok!!!
Puszii: Patrícia

***
zene: itt


El-el sipogok valamit válaszként. Meglep, hogy így eltaszít magától. Légy erős.-szólal meg egy hang a fejemben. Nem szabad most sírnom. Könny-semmi az!
Zayn nem hátrál, viszont az egy méteres távolság meg van köztünk, amit szívesen megszüntetnék.
Arca tele van aggodalommal. Ömlenének belőlem a szavak.
Elmondanám, hogy utálom és elmondanám, hogy szeretem.
Karjaim úgy lógnak testem mellett, mint egy fűzfa ágai.
Álljuk egymás tekintetét. Zayn, hol elkapja a tekintetét, hol engem néz.
-Kegyetlen vagy.-szűkül össze a szemem.
Egy pillanatra meghökkent a lenéző tekintete. Mintha egy örökkévalóságig hallgatna és soha többé nem szólalna meg.
Türelmem lassan és fokozatosan kezd elfogyni. Olyan, mint egy gyerek. Nyomaszt ez a csend.
-Mondj már valamit az istenit!-csattanok fel.
Tekintetét szélsebesen rám kapja, szemei kikerekednek a meglepettségtől.

-Késő van.-lazul el az arca.
Alakja kezd felém közeledni, megfontolva minden lépést.
Kezét gyengéden simítja végig arcomon, amitől rögtön görcsbe rándul a gyomrom.
-Ennyi? Ennyi amit mondasz?-tárom szét a karom és visszacsöppenek a kegyetlen valóságba.
Ez nem egy tündérmese, amilyet régen anya mesélt nekem. Közel sem az.
-Az amit mondani akarok, nem azonos azzal, amit tennem kell.-húz magához közelebb, miközben a pólóm szélét markolja. Arcom pír önti el.
Egy mozdulattal az ölébe kap. Lábaim, derekán összekulcsolom, karjaimmal félénken ölelem át nyakát.
Sietősen megindul velem a ház fele, mintha az idő múlását akarná túlszárnyalni.

***

Gyönge testem úgy hajítja el, akárcsak egy párnát. Egy halk sikoly, az ami elhagyja számat. Az ágyra érkezek szétterülve, pólóm felcsúszva mellemig és az oldala felszakadva.
Időm sincs magamhoz térni, Zayn teljes testével hozzám simul. Ujjait végig húzza ajkamon. A telihold fénye árasztja el az egész szobát, s Zayn arca felragyog. Szemében tükröződik a vágy érzete. Százszor és még százszor csókol meg. Pólóm alját szorítja tenyerébe és lassan kezdi rólam lehámozni, majd a szoba túlsó sarkába hajítja.
Szégyenlősen próbálom magam takargatni, de kezével leint.

Szívem egyre gyorsabban és hevesebben kezd dübörögni, szinte már kiszakad a helyéről.
Az ő pólója is a földre kerül végül.
Nincs semmi más, csak ő és én.
Combomat markolja, míg nyakam szívja, halk szaggatott sóhajok törnek fel belőlem. Forró ajkai bejárják minden porcikámat.
Szemei hosszasan időznek rajtam és egyre belepirulok. Tekintete teljesen magával ragad. Megbabonáz. Elrabolt. És ha akarnák sem tudnák tőle megszabadulni vagy akár megszökni. Elrabolta a lelkem és hamarosan a testem is. 
Jéghideg bőre az enyémnek préselődik, mintha felgyulladnék. Éget. Melegséggel és szenvedéllyel tölt el.
Édes csókjaival mérgez. Körmeimmel szántom fel fel hátát.
Ajkai új felfedező útra indulnak.

Tudom, hogy mit akarok és hogy a testem mit akar. Már régóta tudom. Őt.
Mindig sejtelmes arckifejezése, ezúttal mindent elárul gondolatairól, hogy most éppen mi zajlódhat le az agyában.
Gerincem vonalára vezeti hatalmas tenyereit és úgy emel meg, hogy bugyim is levehesse rólam. Egy pillanatra tartózkodom ettől.
-Vigyázni fogok rád, ígérem,-úgy dorombol a fülembe, akár egy kismacska.
Ígéret. Nagy szó, de elég ahhoz, hogy valaki tönkre tegyen egy életet.
Testem többször is végigtanulmányozza, majd egy féloldalas mosollyal önt belém bizalmat.
Szinte képtelenség elképzelni, hogy alig pár perce szabadítottam fel az igazi ragadozót, s mindjárt vele fogok lefeküdni.
Hangulatom még soha nem ingadozott ennyire, olyan érzések kavarognak bennem, hogy nem tudom, hova kapjam a fejem.
Testünk teljesen eggyé olvad. Vágy, Gyűlölet, Élet, Halál nagyon közel kerül egymáshoz a sötétben és belesikítom Zayn nevét a holdfényes éjszakába.
Csak mi tudunk róla.

***

Zayn, hajamat csavargatva bámul. Érzem magamon a tekintetét. Hideg mellkasa nyomódik hátamnak. Bőrömön csorog le a verejték. Zihálok. Szívem már a torokban dobog. Erőtlenül fekszek, takaró rám húzva. Lassan hajol fülemhez. Egy lágy dallamot kezd dúdolni, először csak halkan aztán egyre erőteljesebben, végül derekamnál fogva magához fordít. Hangja aligha rekedtes.
-Szeretlek.-sóhajt, mintha megkönnyebbülve mondta volna ki. Még nem áll készen erre a szóra, hogy kimondja, de mégis megtette.
Halovány arcán mosoly jelenik meg. Látom rajta... várja a reakcióm.
-Én... én...
Fakóbb és mogorvább tekintete már lassan megijeszt.
Erre még nem vagyok képes. Még nem tudom kimondani. Túl kockázatos lenne ilyen hamar.
Csendesség vesz minket körbe. Levegővételem már szabályos.
Minél jobban von magához, annál inkább kezd a szemem tégla súlyú lenni. Hosszan csókol és nyelvemmel tapasztalom, hogy metszőfogai milyen hegyesek. Érzem szájában a vér fémes ízét.
Karjai közt akarok elaludni. Érezni testét, csókjait és tapintását.

A reggel első napsugara árad szét a szobába. Szempillám megrebben. Beszívom az ablak felől érkező friss levegőt, s egy gyenge szellő meglengeti a függönyt, majd a lepedőt.
Zayn arca van előttem, amint felragyog a hold fényében. Ajka vad, pajkos játéka. Hideg kezének, forró érintése. Beleborzongok.
Elmosolyodok és pír önt el, ha az éjszakára gondolok.
Még alig térek magamhoz, de amint oldalra fordulok, Zayn-t nem látom magam mellett, csak egy levelet az én nevemmel egy fehér borítékon.
Odanyúlok érte és remegő kezekkel próbálom felnyitni és mikor sikerül, elkezdem fennhangon olvasni.

"Drága Lola!
Nem volt bátorságom személyesen elmondani neked, de az igazság többet ér. Hossza töprengés után mertem tollat ragadni a kezembe. Van valami amin már gondolkodom egy ideje. 
Rá kellett jönnöm, hogy ha mellettem vagy, nem vagy biztonságba és ezt nem tudom elviselni. 
Nagyon fontos vagy nekem, ezért döntöttem úgy, hogy vissza megyek Londonba, te pedig biztonságban leszel San Marinoban. A levél hátulján találsz egy címet: a nagyapádét. Ő vigyázni fog rád és gondoskodik majd rólad. Mellettem soha nem lehetne normális életed, ezt te is tudod, de így végre esélyed lesz erre. 
Szeretném, ha nem keverednél bajba. Vigyázz magadra.

Zayn"