2013. augusztus 11., vasárnap

XIII. rész

Zene: ->itt<-

Az idő kezd hűvösebbre fordulni. Csak táncolunk a pavilon parkettjén. Zayn elenged ölelő karja közül. Leveszi magáról a zakóját, mögém sétál és a vállaimra teríti, miközben végig simít borsózó karomon. A hideg szellő lágyan kap bele barna hajamba, ezzel enyhén összekócolja azt. Ujjaimmal bele túrok és hátra simítom.
A legfelső lépcsőfokon foglalunk helyet. Lábaimat felhúzom, a fejem óvatosan Zayn vállára hajtom és ő belepuszil a hajamba. A szívem verését már a megszokott ütem nyugtatja. A bennem tombolt félelem, enyhült.

Az idő gyorsan telik. Nem számolom az elrepült perceket, csak élvezem, mert Zayn-nel tölthetem. Lassan emelkedik fel mellőlem, kezét felém nyújtja és felhúz a hideg betonlépcsőről. 
-Holnap próbánk lesz az O2 Arénába. Ha akarsz, csatlakozhatsz hozzánk.-von vállat és elindulunk vissza az üveg ajtóhoz.
-Oké.-adom halk, rövid válaszom és Zayn után loholok, aki idő közben már az ajtóban vár rám.
Alig ülünk le a helyünkre a színpadon megjelenik az egyik házigazda.

Gyönyörű mondatokban fogalmazza meg az este történteit. Megköszöni a fellépőknek a színvonalas előadásukat, a meghívott vendégeknek a részvételüket, elbúcsúzik mindenkitől és lemegy a színpadról.
A sok ember, mind megindul a kijárat felé és egy kisebb tumultus után, kijutunk az épületből.
Autók sokasága tekereg össze-vissza a parkolóban, kiutat keresve. Zayn-nel búcsút veszünk a fiúktól, majd a lányoktól. 

Oda érünk a fekete BMW-hez. Udvariasan kinyitja nekem az ajtaját és miután beszálltam, be csukja és ő is elfoglalja a helyét a vezető ülésen. Beindítja az autót és elindulunk a hazafelé vezető úton.
Az út sokkal hosszabb hazafelé. A csönd arra késztet, hogy aludjak. Az ablak irányába fordítom el a fejem. Egy kis ideig bámulok ki a sötétbe. Szemem lassan csukódik le és elnyom az álom.

***

Édes az álmom és nyugodtan alszok.
Arra ébredek, hogy a testem vízszintesen helyezkedik el és valami borzasztóan nyomja a hátam.
Szempilláim megrebbennek és kinyitom a szemem. Ismerős ez a hely. Ez a szobám.
A fejem oldalra fordítom és Zayn gesztenyebarna szeme tekint vissza rám. Halványan elmosolyodok.
-Édes vagy amikor alszol.-suttogja és fel áll az ágyam mellől, az ablakomhoz sétál, megfogja a sötétítőt, végül az összeset elhúzza, ezzel kreálva teljes sötétséget a szobába.

Az éjjeli szekrényen lévő lámpa kapcsolójához nyúlok, ami kattan egyet, így varázsolok egy kis fényt. 
-Köszönöm ezt a csodálatos estét.-ülök fel az ágyon.
Furcsállom, hogy nem mond semmit, ezért felveszem vele a szemkontaktust. Látom rajta, hogy elmereng. Folyamatosan engem néz. A barna szempár rabul ejt.
-Min gondolkodsz?-nézek rá kérdően.
-Nem tudom, hogy megtegyem-e amit akarok.-az ablaktól elsétál és ráül az ágyamra, velem szembe. Kezem a sajátjába rakja.
-Akkor tedd meg.-suttogom.
Alig mondom ki a szavakat, ajkai az enyémre tapadnak. Olyan, mintha a szívem elolvadna,mi vagyunk ketten.
Csak ő és én. Nehezen válunk el egymástól.

Zayn fel áll az ágyamról, arca teljesen elkomolyodik. Keze gyengéden végig siklik az arcomon.
-Most már aludj szépen. Jó éjt.-homlokon csókol, leoltja a mellettem lévő lámpát és elindul az ajtó felé. Kilép rajta, de még egyszer vissza tekint rám, majd végleg elhagyja a szobát.
Hátra vágódok, így újra felveszem a fekvő pozíciómat.
Folyton az este jár a fejemben. Ajkaim még mindig ég Zayn csókjaitól.
Engedelmeskedek neki és lehunyom a szemem, de csak forgolódok jobbra-balra. Sok időbe telik, mire megtalálom a számomra tökéletes pózt. Hagyom, hogy az álmok világa magával ragadjon és elalszom a kék báli ruhámba.

Egy kezet érzek a vállamon, ami egyre lejjebb siklik, egészen a kézfejemig. Motyogást hallok, de nem értem a beszédet. Szemem lassan nyílik ki félig. Az egész szobát a Nap sugarai töltik be. Reggel van.
-Lola.-suttogja a nevemet egy rekedtes hang, ami nyugtatóan hat rám.-Ébredj, mert elkésünk a próbáról.-beszél tovább és felfedezem a hang mögött Zayn-t.
nyöszörögve forgolódok, hogy ismét elaludjak, de ez már lehetetlen. Szemem puska ként pattan ki, felcsúszok az ágyon és a fa háttámlának dőlök. Hunyorgok egy kicsit és ki emelem a lábaimat a meleg paplan alól.

Kezem a plafon felé lököm és nyújtózok egy nagyot. Leerőszakolom a tegnapi, rajtam maradt ruhát, a szekrényemből pedig előveszek egy kényelmes short-ot, egy ujjatlant és megrohanom a fürdőszobám ajtaját.

***

Felhúzott lábakkal ülök az autóban. Bámulok ki a résnyire lehúzott ablakon. Elénk tornyosul az aréna épülete, ahol a fúk fognak próbálni.
Leállítja az autót a hatalmas parkolóban. Néhány lány ácsorog csak kint és amint meglátnak minket, egyből hozzánk rohannak fényképezőgépekkel a kezükben. Zayn nemet int a kezével és el haladunk a lányok mellett akiknek az arcára szomorúság ült.

***

Két kezemen már nem tudom megszámolni, hogy hányszor kezdenek bele egy újabb dalba. Mind ezt az öltözőből hallgatom figyelmesen. Percenkét változatom meg az ülő helyemet. A kanapéról, egy székbe, a székből egy másikba és végül vissza a kanapéra vándorlok.
A kis helység fala sárga színű. Egy vörös bársony választja ketté. Két tükör, előttük egy-egy fésülködő asztal és szék tartozik hozzá. Bal oldalon egy egy krém színű kanapé, amin most ülök. Közvetlenül mellette egy ruhatartó, amire a fiúk ruhái vannak felaggatva fogasokra.
Zayn énekhangját érzékelem a fülemmel és a szívem hevesebben kezdi el ütni az ütemet.
-Ki kéne mennem és csendesen végig kellene hallgatnom a próbát.-fut végig a gondolat az agyamon.

Erőt veszek magamon, felkelek a kanapéról és a szemben lévő ajtóhoz kullogok. Megragadom a kilincset, le is nyomom, de az meg sem mozdul. Újra próbálkozok, de ismét feleslegesen, mert sikertelen. A kilincset fel-le mozgatom folyamatosan, de a figyelmem teljesen másra irányul. Az öltözőt ketté választó függöny mögül, füst tör elő. Elrántom a leplet és látom, hogy már az öltöző másik fele lángokban áll.
A félelem úrrá lesz pici testemen és ledermedek.

***

Sziasztok. Hogy tetszett ez a rész? Kérlek titeket, hogy komizzatok és pipázzatok. Következő rész jövő hét csütörtökre várható. Amit viszont most mondok az nagyon fontos. Szeptembertől nagyon ritkán lesznek majd részek. Először is amiatt, hogy mivel most leszek 10.-es a tanulás fontos. Másrészt pedig anya és apa közölték velem, hogy szeptembertől vége a blogolásnak, de én írom tovább. Írjatok nyugodtan chat-be. Mindenkivel lincserézek, aki megkér :DD
Jók legyetek és várom a komikat. puszii <33

16 megjegyzés:

  1. imádom, annyira gyönyörűen fogalmazol

    VálaszTörlés
  2. Na szóval... Mi ez?? Szabad így abbahagyni valamit?? Kétlem... Gyorsan hozd a kövit!!! Nagyon jó lett :D
    ~K

    VálaszTörlés
  3. ÚRAMATYÁÁÁM!Imádom *----* Annyira jól írsz,hogy....úristen! :D Nagyon jó lett! :) Gyorsan kövit! :) *--*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm :DD hamarosan jön a következő <3

      Törlés
  4. Szeretem a blogod:) Jól írsz, bár a nekem egy kicsit szúrta a szemem, hogy elég jelenidőben írtál le mindent,de látom változik^^ Csak így tovább:) Várom a következőt^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök h tetszik.... az egész történetet jelen időben írom.
      köszönöm szépen!!!

      Törlés
  5. remélem nem lesz baja Lolának :) remek rész lett ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. kiderül a kövi részben... köszönöm h komiztál. sokat jelent <33 :DD

      Törlés
  6. Kurvajólírsz :DD hozd a köviit :$$$ légysziiii ♥

    VálaszTörlés
  7. Aztakurvaeget*-*^^Sorry a káromkodásért :$$ de nem tudom magam jobban kifejezni!! Eszméletlen jól írsz!! Ez valami hihetetlen!! Teljesen bele tudom magam élni a történetbe és úgy érzem,hogy Én vagyok Lola :) Már nagyon várom a kövi részt!! Kérlek hozzd minnél hamarabb :$ köszii Puszii
    Üdv: Renike (Vivikeh Styles Vasas nővére)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Húha... ennek csak örülni tudok és nem tudom elégszer megköszönni. <33 hozom a részt, amint tudom :DD puszii neked is.. <3

      Törlés
  8. Nagyon jóól írsz! Ááá nagyon tetsziiik :D Gyorsan gyorsan a köviit :D Benézhetsz hozzám iis: http://wecanchange1d.blogspot.ro/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm és feltétlenül benézek... <33 :))

      Törlés