2013. június 28., péntek

Harmadik díj :))

Köszönöm a díjat Ruip Martin Norbertnek :)) 


És itt van a 2. blogom! Nagyon kérlek titeket azt is olvassátok, komizzatok és iratkozzatok fel :))

http://justdanceonedirectionfanfiction.blogspot.hu/ Hamarosan itt is lesz rész :33


Második díj :))

Köszönöm a díjat Anitának!
Teendők: (már tudom)

#1
1.Imádom a Take Me Home-ot és az Up All Night-ot
2. Nincs befestve a körmöm
3. Van még egy blogom
4. Mielőtt directioner lettem volna lebuziztam a fúkat (sorry)
5. Zayn felesége vagyok (amúgy nem)
6. Nincs fiúm (közérdekű)
7. Szeretem az állatokat
8. Még most is utálom Perrie-t!!!!
9. Szeretem a vámpírokat és az angyalokat!
10. Félévkor és év végén majdnem megbuktam föciből!
11. Gyakran elfelejtek dolgokat (közérdekű)

#2
1. Ki a kedvenced?
2. Olvasol könyvet?
3. Ha igen mit, ha nem akkor miért?
4. Kedvenc zenéd?
5. Kedvenc színed?
6. Milyen tanuló vagy?
7. Hány éves vagy?
8. Hol laksz?
9. Szereted a Little Mix-et?
10. Ha szereted hagyd ki a kérdést, de ha nem szereted, akkor miért nem?
11. Szereted Austin Mahone-t?

#3
1. Kedvenc sorozat? - Szalamandra
2. Kedvenc szín?- sok van
3. Kedvenc tantárgy? - az meg mi??? :DD najó vicc volt, amúgy az ének
4. Kedvenc étel? - sok van
5. Kedvenc könyv? - Alyson Noel-Halhatatlanok sorozat
6. Kedvenc blog? - Nem tudok választani
7. Kedvenc énekes/énekesnő? - Hát...van egy-kettő
8. Idegesít, hogy csak ilyen kedvences kérdéseket teszek fel? - nem
9. Ha az előbb válaszod az volt, hogy nem, akkor még mindig nem? (Ha igen
volt, ezt hagyd ki:D) - még mindig nem :))
10. Tudtad, hogy a delfin valójában egy meleg cápa? (Glee-Brittany S. Pierce)
- nem, nem tudtam, de kösz az infót :33
11. Örülsz, hogy nincs több kérdésem? - is-is

#4
Ismét nem tudom tovább küldeni!!

Első Díj :))

Köszönöm a díjat Nino-nak :))
Teendők:
1, Írj 11 dolgot magadról
2, Írj 11 kérdést 
3, Válaszolj 11 kérdésre
4, 5 személy akinek küldöm 

#1 
1. Magyargencsen élek
2. Szeretek írni és énekelni
3. Kedvenc sorozatom a Szalamandra
4. Van egy pulikutyám
5. Jelenleg van 6 macskám
6. Zayn a kedvencem <33
7. Augusztus 2-án leszek 16 
8. Utálok tanulni
9. 6 kettesem lett év végén
10. Directioner vagyok
11. Még mindig utálom Perrie-t!!!!

#2
1. Mióta vagy Directioner?
2. Olvasol blogokat?
3. Szemed színe?
4. Hol laksz?
5. Kedvenc állat?
6. Ki a kedvenced?
7. Kedvenc színed?
8. Milyen a blogom?
9. Mióta írod a blogod?
10. Szereted a Little Mixet?
11. Mi szeretnél lenni ha felnősz?

#3
1. Jó a blogom? xd bocsi nem bírtam ki :D - sorry de még nem olvastam bele2. Dr. Csont v Castle? - hm...jó kérdés, de inkább Castle3. Coca Cola v Pepsi? - nem nagyon iszok cola-t4. Kedvenc szórakozásod? - zenét hallgatni, éneleni és a barátokkal lógni5. Ha lenne egy zsiráfod mit tennél vele? ;D - fogalmam sincs :DD6. Jelenleg mit csinálsz? - facebook-ozok, zenét hallgatok, olvasok blogokat és válaszolok a kérdéseidre7. Szereted ha hülye kérdéseket teszek fel? :D - igeeen, mert én is hülye vagyok :D8. Fekete v Fehér? - mind29. Szemed színe? - barna10. Kedvenc helyed? - a cinca11. Mért? - mert ott nagyon jól lehet gondolkozni

#4 
Jelenleg nem tudom elküldeni!



2013. június 27., csütörtök

V. rész

Sziasztok olvasóim! Hatalmas bocsánatkérés a tegnapi miatt. A blog nem fog szünetet tartani, megy tovább. Viszont! nyitottam egy másik blogot is :)) Nem egészen kitalált a története! Remélem azt is szeretni fogjátok.
Még nincsenek fent a szereplők, se a prológus, de hamarosan (ma) arra is sor fog kerülni. Szóval no para nem szűnik meg ez a blog. De akkor jöjjön a rész. Sajnos ez is most kicsit rövid lett, de remélem nem baj.
Puszii <33 Ui.: a kövi részt még nem tudom, hogy mikor fogom hozni!


-Na és ez?-sétálok le a lépcsőn, de megdermedek és még a lélegzetem is eláll amikor meglátok még plusz 4 srácot csücsülni, Zayn mellett a kanapén. Az összes szem rám szegeződik és tátott szájjal sasolnak. Próbálom a kezemmel valahogy eltakarni magam, de sikertelen. Ahogy elnézem Zayn nagyon élvezi a cikis helyzetemet. Egyfolytában csak mosolyog és néha-néha még a száját is megnyalja. Mellette lévő göndör meg nyáladzik. Fúj! Az arcom ég és érzem, hogy paradicsom színűvé válik. Zayn töri meg a csöndet.
-Khm...! Fiúk ő Lola, Lola ők itt a haverjaim.-beszél, de hallom a hangján, hogy még mindig a sokk hatása alatt áll.
Én full vörösen rohanok fel az emeletre, szinte betörve az ajtót, a szobámba.
Ezt nagyon ügyesen megcsináltad Lola Blackwood. Gratulálok.-morgok magamba. Mégis mit képzeltem?
És mégis miért mentem le egy szál semmibe? Hogy lehettem ilyen felelőtlen és buta gyerek? Nem csodálkoznék ha Zayn lehordana. Megérdemelném. Le kell mennem bocsánatot kérni, ez a legkevesebb ezek után, hogy lekoslattam fehérneműbe. Magamra ráncigálok egy melegítő nadrágot, egy mintás pólót és lemegyek a nappaliba. A lépcső legalsó fokához érve már mind az öt srác rám figyel. A kanapé elé sétálok, ahol megtelepedtek és belekezdek a mondókámba.
-Fiúk. Rettenetesen sajnálom az előbbit, én...-de nem fejezem be, mert félbe szakítanak.
-Hé.-áll fel a szöszke gyerek.-Semmi gond, ilyen bárkivel előfordulhat. Amúgy Niall Horan.-nyújtja felém a kezét. Bárkivel előfordulhat? Szerintem csak velem történnek cikis dolgok.
-Liam Payne.-áll fel egy másik.
-Louis Tomlinson. Szolgálatára szép hölgyem!-csókolja meg a kézfejem, mire akaratlanul is elmosolyodok. Ő legalább úri ember.
-Harry Styles.-sétál mögém a göndörke. Egyszer körbekerül, majd megtelepedik mögöttem. Nem tudom hova tenni ezt a viselkedést. Kezét végig húzza a fenekemen, mire reflexből akarom pofon vágni, de megragadja a karom és tervem kudarcba fullad.
-Lassú vagy!-nevet perverz mosollyal. Most már ideges vagyok. A másik kezem a érzékeny pontjára helyezem és úgy megszorítom, hogy a göndörke csak nyekkent egyet.
-Még egy ilyen és nem lesz több játékszered.-fenyegetem mérgesen.-Világos?-ő csak hevesen bólogat.
Kezem elveszem onnan és figyelem ahogy a bozontos térdre rogy és nyöszörög. Nesze neked bodri.
A többiek a háttérbe dőlnek össze a röhögéstől. Egy elégedett mosollyal bámulom, azt hiszem Harry-t. Mit képzel ez magáról? Azt hiszi, hogy kedvére fogdoshatja a lányok fenekét?
Idegesen trappolok fel a szobámba és bezárom az ajtót. Magány! Ez az amit szeretek. Egyedül lenni. Csak egyedül. Elzárva a külvilágtól és megfeledkezni a gondokról.

2013. június 26., szerda

IV. rész

Sziasztok! Amint látjátok meghoztam a kövi részt! Ez egy kicsit most rövidebb lett, de következők hosszabbak lesznek ígérem. Csak annyit szeretnék még mondani, hogy kellemes szünetet mindenkinek!! :))


-Azt kérdeztem, hogy mit nem láthatok meg?-lép beljebb a szobába, mire én is hátrálok egyet, de a sarkam az ágyba ütközik és hátra vetődök a takaróra.
-Szóval, mit nem láthatok meg?-kérdi türelmetlenül.
Na most mit csináljak? Azt csak nem mondhatom el, hogy megjelent a halott anyám, akit az Isten küldött azzal a céllal, hogy vezessen az utamon.El is küldene a diliházba. Nem! Hazudnom kell.
-Hát...tudod van egy új képzeletbeli barátom. Igen.-tudja, hogy hazudtam, szinte látom a szemében.
-Ahha! Értem. Nos, majd gyere le.-néz wtf fejjel, majd kislisszol a szobából és becsukja maga mögött az ajtót.
Nagy levegőt veszek, amit meg könnyebbülve fújok ki. Anyám jelenik meg a röhögéstől fuldokolva.
-Képzeletbeli barát?-nevet.-Ez honnan jött?
-Csak nem mondhattam, hogy a halott anyám beugrott hozzám, mert az Isten küldte.-mosolygok már én is és  végül belőlem is kitör a nevetés.
-Nekem most mennem kell drágám. Majd még később meglátogatlak, de ne feledd. El kell innen menned.-húzza végig a kezét a karomon, de nem ér hozzám, majd el is tűnik. El sem köszöntem tőle, de ő már itt sincs. A fürdőben megmosom az arcom és megtörölöm. Most jut eszembe,  Zayn kérte, hogy menjek majd le. Elhagyom a szobát és szépen lesétálok a nappaliba.
-Á szia Lola. És hol hagytad a képzeletbeli barátodat?-kérdi gúnyos mosollyal az arcán.
-Muszáj bunkónak lenned?-vonom fel a szemöldököm.
-Kérdésre nem válaszolunk kérdéssel. Tessék ezek a tiedek. Nem tudom mi a méreted, ezért csak fölkaptam pár cuccot és jöttem is.-nyom a kezembe három zacskót, tele ruhákkal.
-Köszi!-motyogom halkan és felszaladok a szobába, hogy felpróbáljam az összeset. Ledobom magamról a pólót, amit Zayn adott tegnap este és belebújok a szebbnél-szebb ruhákba. Minden egyet külön-külön mutatok meg Zayn-nek, de mindegyikre az a válasza, hogy szép, csinos vagy éppen jó. Már kezdek ideges lenni. Azért futkozok le-fel a lépcsőn, hogy csak egyszavas dicséreteket adjon?
A végére hagyom a fehérneműket. Az igazat megvallva, nem vagyok szégyenlős, csak ha kicsit többen vannak ott mint 2 ember. Szóval felvettem az egyik fehérneműt és lassan lebattyogtam a nappaliba. Csönd van. Zayn biztos telefonozik.

2013. június 22., szombat


Kérlek titeket ezt mindenképpen olvassátok el!!!!!! FONTOS!!!!

http://noriciisblogdesign.blogspot.hu/2013/06/nagyon-fontos-minden-egyes-bloggernek.html


Megszűnik a Google Reader!!!!!!!!!!!
A feliratkozók is eltűnnek magyar idő szerint július 1-jén.

III. rész

Halihó!! :)) Nagyon szépen köszönöm a kommenteket és a feliratkozókat. Tök jó érzés, hogy fent vagyok facebook-on és sokan rám írnak, hogy ez tényleg az én blogom e és boldogan írom, hogy igen! Szóval akik be akarnak jelölni azok nyugodtan tegyék meg, mert nem harapom le érte a fejüket. Bárki írhat nekem és válaszolni fogok mindenkinek:  https://www.facebook.com/patricia.kiraly.90 . Van twitterem is de sajnos nem tudok se bekövetni, se visszakövetni senkit! Hoztam új részt de szerintem ez most nem lett olyan nagy szám, szerintem! Na jó olvasást. :))


Álom. Egy álom, ami már 5 éve üldöz és nem tudok tőle megszabadulni. Egy nő fehér ruhában. Az arcát nem látom csak a hosszú haja lóg ki a csuklya alól. Közeledik felém, de mire felemelné és megmutatná az arcát felébredek az álmomból, mint most is. A szemem megrebben és kinyílik Lassan csúszok fel az ágyon és nekidőlök a háttámlának. ásítok egy hatalmasat, majd kikelek az ágyból és megtámadom az ajtót. Halkan nyomom le a kilincset és óvatosan dugom ki a fejem. amit először meglátok az egy cipő. A tekintetem felé halad és a cipő felett egy farmernadrág, majd egy fehér póló, farmer kabát és végül Zayn meglepett pofája, mire fintorgok egyet.
-Mit láttál, hogy így bámulsz?-néz kérdően.
-Téged!-jelentem ki még mindig fintorogva.
Mérgesen figyel rám,majd elszáguld előttem, le a lépcsőn és csak hallom ahogy nyílódik egy ajtó.
-Majd jövök!-kiált fel.-És ne nyúlj semmihez!
Az ajtó becsapódik, majd pár másodperc után figyelek fel rá, hogy az autó motorja felpörög. Hamar az ablakhoz sietek és már csak azt látom, hogy elhajt. Hogy lehet valaki ilyen bunkó és szexi is egyben? De legalább elment.

***
Már legalább fél órája ülök a konyhában egy széken, felkönyökölve a pultra és az előttem lévő poharat bámulom egyfolytában. Megrázom a fejem, leugrok a székről és felbattyogok az emeletre, a szobámba. Szemem kikerekedik, amikor meglátok egy nekem hátat fordító fehér ruhás alakot. Ki ez? És mit keres itt? Gondolkozok, hogy mivel üssem le, ha netán megtámadna. Lassan fordul meg és kedvesen rám mosolyog. Anya! A többi sötét folt. Kemény a talaj alattam és sajog a fejem. Kezdek ébredezni.
-Mi történt?-motyogok.-Anya!-kiáltok és felpattanok a földről.
-Kicsim!-hallom a hátam mögül csilingelő hangját.
Megfordulok és szembe találom magam a 10 éve halott anyámmal. Még most is olyan gyönyörű. Ő volt a példaképem és még most is az. Vele mindent megbeszéltem, amit lehetett. Ő olyan volt nekem, mint a legjobb barátnőm, de elhagyott ő is ahogy apa is és egyedül maradtam. Azt mondták,hogy autóbalesetben halt meg, de ez biztos, hogy nem igaz. Valami másról van szó, amit titkolni akartak előlem. Anya csak mosolyog és nem tudom mi tévő legyek. Elszaladjak? Sikítsak? Ájuljak el megint? Nem tudom. Csak bámulom. Imádom amikor mosolyog. Soha nem tudott haragudni semmiért, még akkor sem, amikor 4 évesen sorra törtem össze a poharakat, mert ügyetlen voltam. Arcán soha nem láttam fájdalmat, csak egy kedves mosolyt. Mindig megnevettetett, ha sírtam, este mesét olvasott és énekelt.
-Nem! Ez... ez lehetetlen. Te meghaltál.-csattanok fel.-És itt hagytál.-lábad könnybe a szemem, ahogy nézem őt.
-Sssh!-nyújtja felém a tenyerét, amin egy zsebkendő jelenik meg.
-Mit keresel itt?-nézek rá a könnytől alig látva.
-Vigyázok rád. Az Isten látta, hogy mennyi szörnyűség történt veled. Ő küldött, hogy vezesselek az utadon, ameddig azt nem kéred, hogy hagyjalak magadra.
-Szóval azt mondod, hogy az Isten küldött? Miért nem előbb jöttél? Megakadályozhattad volna azt a sok rosszat ami velem történt. Tudod te egyáltalán, hogy min mentem át? Ha eddig is figyelt a drágalátos Isten, miért csak most cselekedett? He? Úristen egy halottal dumálok!-fogom meg a fejem.
-Megértem a helyzeted. Volt nálad sokkal rosszabb eset is. Szívinfarktus, diliház, pszihológia és még sorolhatnám.-meséli nevetve.-De hadd nézzelek.-fut rajtam végig a szeme.-Gyönyörű lettél kicsim.-mosolyog.
-Bocs, de még nem tudok reagálni. Megőrültem.-pislogok nagyokat.
-Drágám nem őrültél meg, csak meglepődtél ez minden. De hogy kerültél ide? Hisz pár napja még az árvaházban voltál. Alig találtalak meg.
-Az most kicsit hosszú, de Zayn-nek köszönhetem, hogy itt vagyok és élek, mert ki tudja mi történt volna.-ülök le az ágyamra.
-Zayn? Milyen Zayn?-ül le mellém, de az ágy nem süpped be.
-Hát... fekete, zselézett a haja, van pár tetkója és rettenet bunkó, de irtó helyes.-magyarázom, közben a kezemmel hadonászok össze-vissza.
-El kell innen menned!-jelenti ki idegesen és feláll mellőlem. Még soha nem láttam ilyennek.-Itt semmiképpen nem maradhatsz.-áll elém.
-De miért?
-Azt... sajnos nem árulhatom el. Arra neked kell rájönnöd, de hamar mielőtt bármi bajod lenne.-mutat az ablak felé és meghallom egy autó közeledtét. A motorja lassan leállt és az ajtaja nyílódik és csapódik.
Mi az, hogy mielőtt bajom lenne? És miért nem maradhatok itt? Azok a fránya kérdések.
-Anya! El kell menned! Zayn nem láthat meg!-fordulok anyám felé sürgetve, hogy távozzon.
-Mit nem láthat meg Zayn?-nyit be az ajtón az előbb említett személy.

2013. június 20., csütörtök

II. rész

Sziasztok! Na, mivel kaptam nagyon aranyos komikat és 2 feliratkozót úgy döntöttem, hogy megérdemlitek a részt :)) Ismét köszönöm a segítséget Ruip Martinnak! Jó olvasást :D kérnék ismét pár komit és ha lehet feliratkozókat is.


A fürdőszoba felé veszem az irányt. Benyitok egy ajtón és elém tárul a saját fürdőm. Majdnem olyan a színe, mint a szobámnak. A dugót bedugom és a kád felett megnyitom a csapot. Figyelem ahogy meg telik vízzel és  amikor úgy, hogy elég víz ment bele, elzárom a csapot. Átázott gönceimet lassan vetem le magamról. Mutató ujjammal nézem meg, hogy elég meleg e, majd belelépek a kádba. Sóhajtva nyúlok el a meleg vízben és áztatom magam. A kád végén lévő szappanhoz nyújtózkodok, a kezemben összedörzsölöm és átkenem vele a testem. Lemosom magamról, majd a hajam is bevizezem, de sampont sehol nem látok. A dugót kihúzom és kiszállok a kádból. A fürdőszoba szekrényben látok csak egy törülközőt, amit használatba is veszek.
Magam köré tekerem és besétálok a szobámba. Minden fiókot és szekrényt átkutatok, de egy pólót se találok, amit magamra vehetnék. Nem marad más választásom, le kell mennem törülközőbe. Nagy levegőt veszek, az ajtót kinyitom, kilépek és a lépcsőt veszem irányba.
A konyhába érve megpillantom Zayn-t és feléje közeledek. Az eddig, nekem hátat fordított srác felém fordul és ledermed. Többször végignéz rajtam és a száján ott van egy perverz mosoly, az arcomat rögtön elönti a pír.

-Mit akarsz?-kérdi felvont szemöldökkel.
-Csak...csak egy pólót.-válaszolok félve.
-Gyere!-sóhajt fel, majd ismét a lépcsőhöz megy, amin most jöttem le.
Az emeleten egy másik szobába nyit be, ami feltehetően az övé. Nem olyan, mint az enyém. Ez kicsit fiúsabb, kevesebb hely van benne, a falak olyan szürkés színűek. A fal mellett lévő asztalon meglátok egy képet, amin  Zayn és négy srác van. Rögtön odamegyek, a kezembe veszem a képet és megnézem. Bal szélén tuti, hogy Zayn van, majd egy szőke, aztán egy göndör, kockás ingben, mellette egy oldalra fésült hajú gyerek és  megint egy göndörebb. Mosolyognak és elég helyesek.
Kicsit régebbi kép lehet, mert ahogy elnézem itt még nem volt Zayn hajába egy szőke tincs és nem volt borostás.
-Neked nem mondták, hogy más holmijához nem nyúlunk?-kapja ki a kezemből a képet idegesen.-Itt a pólód.-nyomja a kezembe a fehér pamut anyagot.
-Ők a barátaid?-mutatok a fotóra.
-Ja. Egy bandában zenélünk-meséli.-Ez én vagyok, ő Niall, Harry, Louis, Liam.-mutogatja balról jobbra.-Most pedig kifelé a szobámból!-morog, mire kisprintelek onnan, egyenest a saját szobámba, ahol kényelmesen átveszem a kb. 3 számmal nagyobb pólót és lesétálok a konyhába.
 ***
Tele hassal rakom a tányért bele a mosogatóba. Szemeimet, mintha tégla húzná le. Hosszú volt ez a nap. nekem legalábbis az. Ha Zayn nincs és nem fogad be, ki tudja mi tettek volna velem az árvaházba. Talán megerőszakolnak vagy megölnek vagy lehet, hogy mindkettő. Feleszmélek ezekből a rettenetes gondolatokból és azt veszem észre, hogy beérek a szobámba. Meleg van itt bent, ami a kinti világról nem mondható el. Pedig május végén az idő melegebbre szokott fordulni, de most nem.
A kezem óvatosan végighúzom az ágyon lévő takarón. Milyen puha-suttogom. Lassan rádőlök és betakarózok. Valahogy otthon érzem magam. Otthon. Ez a szó. Hiányzik a Bradfordi lakásunk. Még most is érzem ahogy anya süti a süteményt, apa épp akkor hoz haza az óvodából. Anyuhoz szaladok és szorosan átölelem. Apa édes csókkal köszönti anyát. Nevetgélünk, játszunk. Ez elmúlt 10 éve, amikor anya meghalt. Még csak 5 éves voltam és alig fogtam fel, hogy mi történt. Apával maradtam. Ő az italba fojtotta bánatát és az alkohol fél éven belül el is vitte. Ekkor kerültem az árvaházba. Egy  kis könnycsepp gördül le az arcomon, amit gyorsan le is törlök.
Nyílódik az ajtó és belép rajta Zayn boxerbe. Boxer? Komolyan? Hahó, van itt kicsi is!
Felső testén pár tetoválás ékeskedik, amit nem tudok nem észrevenni, de ez alól nem kivétel a kidolgozott kockái sem. Percekig bámulom és már szinte ott tartok, hogy megfulladok, a levegő hiány miatt.
-Mi van?-morog rám.
-S...semmi.-rázom meg a fejem.
-Akkor szia.-köszön el, de mielőtt kimenne utána kiabálok.
-Zayn!
-Hm?-fordul meg türelmetlenül.
-Kapok jó éjt puszit?-nézek kiskutya szemekkel, hogy direkt húzzam az agyát.
-Jó éjt!-felnevet, majd fejét rázva kimegy a szobából.
Én is elnevetem magam. Pár percig hallgatom az eső kopogását a háztetőn, majd oldalra fordulok és átadom magam az álmok világának.

2013. június 19., szerda

I. rész

Mielőtt belekezdenénk, szeretném megköszönni a segítséget Ruip Martinnak! Nehézségek árán, de
sikerült megírnom az első részt. 
Na de nem is beszélek. Olvasásra fel! :DD  Ui.: nagyon örülnék pár kommentnek!

Futok! Menekülök az erdőn keresztül! Nem vihetnek vissza. Nem akarok visszamenni abba a 
porfészekbe.
-Hé te! Idegyere, de rögtön!-kiállt utánam az egyik felügyelő.
Úgy teszek, mintha nem is hallottam volna, csak futok tovább . A talaj egyszerre elfogy a lábam alól.
Elesek. Sajog mindenem, de nem gondolok a fájdalomra, felállok és körbe tekintek, hogy merre tovább. Már beesteledett, eléggé hűvös van és bármelyik pillanatban eshet az eső. A tájra kisebb köd is eresz-
kedett, ami még félelmetesebbé teszi az erdőt.


A felügyelő, aki üldözött, utolér és elkapja
a karom. A szorításából nem enged.
Csak a dühös tekintetét látom magam előtt.
Valamit tennem kell. Menekülni. A jobb térdem 
felhúzom és egyenesen a legérzékenyebb 
pontját találtam el, mire fájdalmas nyögések közepette a földre rogy, a karom elengedi, így egérutat nyerhetek.
Az ég hirtelen dörren és az eső már szakad is, 
mintha dézsából öntenék. 
Ruhám egyből elázott.

A távolban fényt pillantok meg, majd kirajzolódik egy ház alakja. Teljes sebességemre kapcsolok, már 
ami megmaradt és rohanok. Az ajtót célzom meg és püfölni kezdem. Közben hátra-hátra tekintek, hátha 
az üldözőm nem adta fel. A félelmem beigazolódott. Még jobban kezdem ütni az ajtót. 
-Hé! Kérem engedjenek be!-kiabálok kétségbeesve, de senki nem nyit nekem ajtót.-Kérem nyissák ki!
Szívem egyre hevesebben ver az izgalomtól, amikor a férfi megragadja a csuklóm és el ráncigál az ajtót-
tól.
-Hé bazdmeg, jó hogy be nem töröd!-nyílódik az ajtó és kilép egy fekete hajú, borostás kb. 19 évesnek
kinéző fiú.
-Uram elnézést a kellemetlenségért. A lánynak agyi gondjai vannak. Sajnos nem tudja, hogy mit csinál.-jelenti ki a felügyelő.
-Ez nem igaz. Eressz már el!-kiálltok fel, majd a pasas lábára taposok és a fiúhoz szaladok.-Nagyon 
kérlek segíts. Nem karok visszamenni az árvaházba!- nézek rimánkodva a barna szemébe.
Arcán meglepettséget látok. Folyamatosan figyel és nem veszi le rólam a szemét. Képzelem mit láthat.
Egy szét ázott, sártól mocskos barna hajú csajt aki lehet hogy tényleg begolyózott?
Lábaim még mindig szüntelenül remegnek és a szívem úgy kalapál, hogy majdnem kiugrik a mellkasomból.
-Hé! Nem lesz semmi gond.-mosolyog rám, majd a férfihoz fordul.-Nem lehetne megoldani, hogy a 
lány itt maradjon?
-Nos, Mr. Malik és ebben  önnek nem tudok segíteni, de szíveskedik ellátogatni az árvaházba, minden 
gond nélkül, örökbe tudja fogadni a lányt.-lép mellém.-Most viszont ha megbocsájt! Vissza kell vinnem!
A felügyelő helyett a srác fogja meg a kezem és maga mögé tol.
-A lány marad!-morog a védelmezőm és mielőtt beinvitál a házba, én gúnyosan kiöltöm a nyelvem a 
felügyelőre. A fiú becsukja maga mögött az ajtót amit néhány perccel ezelőtt majdnem betörtem.
-Mi a neved?-kérdi idegesen
-L..Lola.-felelek dadogva és halkan
-Én Zayn vagyok.-nyújtja felém a kezét.
Nem fogok vele kezet, mire dühösen elhúzza.
-Köszönöm!-beszélek alig hallhatóan.
-Nem kell hálálkodni.-flegmázik.-Gyere. Megmutatom az ideiglenes szobád, aztán majd holnap a
srácokkal kitaláljuk, hogy mi legyen veled.
Srácok? Ugye nem egy pedofilt fogtam ki? Atya ég mibe keveredtem? 
Elindult előttem, fel a lépcsőn, de én nem követtem
-Mi van nem jössz?-kiállt utánam mérgesen, mire egy kicsit megijedek és loholok a nyomában.
Amint felértünk az emeletre, egy hosszú folyosóra fordultunk. A falak narancssárgára voltak festve.
A folyosó legvégén lévő szobába nyitott be, felnyomta a villanyt és belépett rajta. A lélegzetem is elállt.
Tágas és otthonos! Tökéletes.
-Megfelel?-néz rám, mire egy aprót bólintok.-Van
fürdőszoba és ha végeztél, gyere le a konyhába,
aztán adok enni.-ezzel kimegy és bevágja maga-
mögött az ajtót.
Ennek ez a mániája, hogy ajtókat vagdos?





2013. június 7., péntek

Bevezető

Sziasztok!
Nagyon izgulok mivel első blogom, már régóta írok, de csak most lett elég bátorságom megmutatni embereknek! Nem tudom kinek, hogy fog tetszeni, de várom sok szeretettel a feliratkozókat!