X. rész

zene: -> itt <-

Én is lassan közeledni kezdek felé. Úgy vágyom a csókjára, mint virág az esőre. Akarom. Szükségem van rá, mindennél jobban.
Ajkainkat csak pár centiméter választja el. Érzem meleg, mentolos leheletét az arcomba. Szívem hatalmasat dobban, amikor ajkait éppen hogy csak hozzá érinti az enyémhez, de nem csókol meg hanem zavartan húzódik el tőlem. Egymás szemébe nézünk.

Nem okolom, hisz óriási a korkülönbség köztünk. Viszont első csókom lett volna.

-Sajnálom.-motyogom halkan a bocsánatkérés szavát.
Felállok a kanapéról és lehajtott fejjel ballagok fel a meleg szobámba.  Le dobom magamról a vizes pizsim, helyette előveszek egy újat és azt húzom fel. Félig száraz hajam, megtörlöm, majd kifésülöm.
Rá pillantok az éjjeli szekrényen szekrényen pihenő órára, ami már 10:12-őt üt. Felsóhajtok, lenyomom a villanyt és a sötétbe botorkálok el az ágyamig. Ráfekszek és magamra húzom a puha takarót.
Forgolódok párat, végül lassan hunyom le a szemem. Elgyengül a testem és az ágy magába húz. Kezdem kizárni a külvilág hangjait, de egy halk ajtónyikorgásra mégis felfigyelek. Bár már erőm sincs kinyitni a szemem és felkelni, mégis érzékelem, hogy mi történik és Zayn illatát is érzem.

Lépteit egyre közelebbről és közelebbről hallom, majd megtelepedik az ágyam mellett.
Sóhajt egy nagyot, majd kezével végig simít a hajamon.
-Jó éjt kicsi Lola.-suttogja, pár másodpercig van mellettem, végül elhagyja a szobát.
Teljesen elhagyom a testem és álomba merülök.

Még úgy tűnik várnom kell az első csókomra. Azt szokták mondani, hogy az igazán jó dolgokra megéri várni. Remélem tényleg.

***2 hét elteltével***

Kissé álmosan kelek ki az ágyból és ásítok egy hatalmasat. 2 hete hogy itt vagyok. Csak telnek a napjaim. Túl gyorsan. Nem bírok szabadulni attól a majdnem csóktól. Hihetetlen.

Kezembe veszem a fésűm és átgereblyézem vele hosszú barna hajam, majd a szekrényem elé lépek, kitárom az ajtóit és bámulom a rengeteg ruhát, amik csak arra várnak, hogy felvegyem őket.
Az órára nézek ami monoton pittyeg és negyed 8-at mutat.
Elhúzom a függönyt, kinyitom az ablakot és csak ámulok a gyönyörű tájon. A fák virágba borultak. A méhek zümmögésétől zajos az erdő. Süt a nap, egy felhő sincs az égen. Gyorsan megváltozott az idő.
-Szia kicsim.-hallom anya hangját a hátam mögül, mire megfordulok. 2 hete nem látogatott meg.
-Te tudtad.-morgok rá.-Te tudtad és nem mondat el.
-Sajnálom.-hatja le a fejét szomorúan. Ezek szerint érti  miről is van szó.
-Hazudtál.-nézek a szemébe, miután fel emelte a fejét.
-Egy angyal soha nem hazudik.-rázza a fejét.
-Nem, tényleg nem. Csak nem mond igazat.-mondom a szemébe a szavakat. Rögtön meg is bánom, de jogos a haragom, hisz ő tudta, hogy Zayn vámpír, mégsem árulta el.-Anya. Kérlek ne haragudj rám.-mentegetőzök. Elmosolyodik és eltűnik.

Megbántottam. Megbántottam és most elment. Nem akartam megbántani. Főleg nem őt. Aki élete adott nekem. Aki gondozott. Aki védelmezett. Aki segített. Nem ezt érdemli!

Lesétálok a lépcsőn, be a konyhába. Csönd van az egész házban. Csak a hűtő zaját lehet hallani. Kitárom az ajtaját és kiveszem belőle a tejet. A polcról leveszek egy Garfield-os bögrét, beletöltöm a tejet és berakom a mikroba.

Miután felmelegedett kiveszem, leülök vele egy székre és elkezdek szürcsölni a bögréből. Amikor teljesen kiürítettem belerakom a mosogatóba és meleg vizet engedek bele és elhagyom a helyiséget. A korlátot fogva felballagok a lépcsőn.

Felérve a szobámba az ágyamon meg pillantok egy nagy tengerkék dobozt, kék szalaggal a tetején. felvonom a szemöldököm és furán nézek az ágyamon heverő csomagra. Lassan sétálok oda. Remegő kézzel nyúlok a doboz fedeléhez és óvatosan emelem le róla a tetejét. El áll a lélegzetem amikor meglátom, hogy mi van benne. Mosolyogva veszem ki belőle a gyönyörű, kék ruhát.
magam elé tartom a pánt nélküli ruhát és pördülök vele egyet a tengelyem körül.
-Reméltem, hogy tetszeni fog.-áll mellém Zayn egy kis mosollyal az arcán.
-Ezt... ezt miért kapom?-nézek rá meglepetten.
-Ma lesz egy díjátadó, utána egy olyan bál féleség. Nem akarlak itthon hagyni egész éjjel és arra gondoltam, hogy... hát... eljöhetnél... velem.-kikerekedett szemekkel hallgatom amit mond és alig hiszem el. Mosolyogva bólintok egy picit.
-Nagyon szeretnék elmenni veled.-Zayn szeme felcsillan, hátat fordít és az ajtóhoz sétál, de vissza néz.
-Este 7- re legyél kész.-vidáman hagyja el szobámat.

***

Sziasztok. Hát mit is mondjak. Nagyon hálás vagyok a 21 feliratkozóért és a több mint 5000 oldalmegjelenítésért. Imádlak titeket. A kövi rész jövő hét péntekre várható a szülinapom napjára. Addig is komizzatok és iratkozzon fel aki szeretne ja és pipázzatok <3 puszii mindenkinek :)